Közös megemlékezés Csolnokon

Az 56-os forradalom és szabadságharc emlékei előtt hajtottunk fejet október 22-én Csolnokon.

A délelőtt folyamán az általános iskolások emlékeztek, majd az egykori politikai elítéltekkel koszorúztunk a Szent János Parkban a kopjafánál. Az emlékezés délután még az ünnepélyes zászlófelvonással, kiállítás megnyitóval és könyvbemutatóval egészült ki. A zászlófelvonás után Kolonics Péterné polgármester asszony emlékezett az 1956-os eseményekre. Csolnok Község Képviselő-testülete és a Kossuth Lajos Művelődési Ház kiállítást szervezett a csolnoki 56-os eseményekről- megidézve a kor szellemét. Az utolsó Gulágként elhíresült tábornak kívánnak emléket állítani ezzel a kiállítással. A kiállítást Kovács Lajos Prima-díjas író, helytörténész, szerkesztő nyitotta meg a tőle megszokott magas színvonalon. Lélegzet visszafojtva hallgattuk beszédét.

Részlet Kovács Lajos megnyitójából:

"A kis helyszínek pedig sorra veszítik el tanúikat,szereplőiket mindkét oldalon. Még ennél is korábban pusztultak, porladtak el a tárgyi emlékek: Csolnokon, azon a dombon már semmi sem emlékeztet arra a bizonyos KÖMI táborra, a bányák aknái, földalatti járatai is eltömődtek, a külszíni épületek legfeljebb romokban idézik a megalázottak és megszomorítottak, a foglyok, a nevüket vesztett, megszámozott emberek, vagy inkább

büntetésre ítélt ...kik is?...bekerített emlékeit.

Eltűntek a dokumentumok, vagy átigazították őket, hogy még mélységesebb legyen a múltnak feltáratlan kútja.

Egy kis falu, Csolnok mégis 23 éve emlékezik, és-micsoda abszurdum!- visszavár. És tényleg jöttek visszatérők, akik még az orális-a mesélt - história felidézői lehettek........... Itt, most olyan tárgyak , dokumentumok között állhatunk meg, amelyekből nekünk ,az

utókornak kell rekonstruálnunk egy eléggé ki nem beszélt traumát..... Ugye szükség van a megrendülésre? Bizony el kell jönni, el kell hívni ezekre a helyekre a mai kortársainkat, fiataljainkat, mert mégsem tűntek el nyomtalanul azok, akik értünk rabként is , megalázottan és nincstelenül is szabadok, mert hittek magukban és bíztak bennünk utódaikban.

Csolnok is példa, mint Recsk, mert emléktáblát állított, majd kopjafát emelt a múltnak és fényképeken őrzik a szabadságért felelős utókor politikai zarándoklatát is. Csolnok ma is továbbírja a remény történelmét." A kiállítás megnyitó után beszélgettünk Ernst Ervinnel,a Rabtábor a meddőhányón című könyv szerzőjével. Az est háziasszonya Hárs Gyuláné volt, aki célratörő kérdéseivel irányította a beszélgetést.

Méltó volt az emlékezés és a főhajtás 1956 eseményei és eszméi előtt.