Partnereink:
Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület
(2521 Csolnok, Szent Borbála utca 5.)
Csolnoki Bányász Klub, Bányászati és Ásványgyűjtemény
Helytörténet
Csolnok község Budapesttől 40 km-re, Komárom-Esztergom megyében, a Janza patak völgyében fekszik és a Keleti-Gerecse erdőkkel borított hegyei veszik körül (Kecske-hegy, Magos-hegy, Nagy-Gete, Henrik-hegy). Az első írásos említés 1262-ből ismert Cholnuk falu néven. A török idők előtti, főleg református magyarok által lakott település sok szempontból megváltozott az azt követő két évszázadban etnikailag és vallási tekintetében is, hiszen a német tartományokból érkezett telepesek a római katolikus vallást hozták magukkal. Hasonlóan nagy horderejű változást a . barnakőszén fellelése hozott a 18. század végén.
A bányászat Hiteles adatok szerint Krempf József csolnoki bíró adott ki kutatásra szóló ideiglenes engedélyt a Ruhr vidéki Rückschuss Antalnak 1781. január 21-én, továbbá megállapodtak a Csolnok határában lévő Miklós-berekben kitermelt szén ellenértékének befizetéséről. Ettől az időponttól számítjuk a dorogi szénmedencében a bányászat kezdetét. Az addig főleg földművelésből élő csolnoki családok számára ettől kezdődően közel 200 évre a bányászat vált szinte kizárólagos foglalkozássá. A település minden szempontból nagyot fejlődött, az addig szinte homogén német anyanyelvű lakosság a legkülönbözőbb vidékekről, a szomszédos országokból érkezett szénbányászokkal egészült ki. Az idők során kolónialakások épültek, 1888-ban Miklósbergi Bányatelep, az 1900-as évek elején az Auguszta és Reimann nevű településrész is szerepel Magyarország Helységnévtárában Csolnok településnél. A ma már alig elkülönülő településrészen külön iskola, óvoda, templom, sportpálya és munkásotthon épült. A nehéz, veszélyes, megerőltető fizikai munka jólétet, biztos megélhetést jelentett a falu lakóinak. Az utolsó csolnoki bánya 1978-ban fejezte be a termelést. Az eltelt majd 200 év alatt közel 38 millió tonna szenet adtak az országnak ezek a csolnoki bányák, ami a dorogi szénmedence termelésének 1/3-a. A helyiek életmódját és hagyományait egyszerre határozta meg a bányászat, a bányamunka, valamint az ide telepített német ajkú bányászok kulturális gyökerei. A fúvószenekar őrzi a zenei hagyományokat, az énekkarok kötelességüknek érzik, hogy programjukba felvegyék azokat a bányászdalokat, amelyeket már hosszú évek óta ismernek itt. A Német Nemzetiségi Vegyeskórus egy külön CD-n örökítette meg a bányászdalokat, így téve közkinccsé a bányászmúlt zenei örökségét. A 2000-es évek elején világossá vált, hogy a dorogi térségben is meg fog szűnni a bányászat, ami 2003-ban be is következett: bezárt az utolsó „dorogi” bánya, a Kesztölc melletti Lencsehegy.
Bányász Klub
Ezt a szomorú folyamatot ismerte fel néhány lelkes helyi önkéntes. Kezdeményezésükre a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, Csolnok Község Önkormányzata, a Bányász Szakszervezeti Szövetség Dorog és a Csolnoki Bányász Nyugdíjas Szakszervezet egyetértésével kiadott MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT alapján 2001. december 04-én kezdődött meg nem bejegyzett szervezetként, Bányász Klub elnevezéssel a bányász hagyományőrző tevékenység. Az intézmény létrehozásának célja volt a Csolnokon élő lakosság részére az akkor már használaton kívüli bányász művelődési házban a szabadidő kulturált, szórakoztató és hasznos eltöltése lehetőségének biztosítása, a bányász hagyományok ápolása, gyűjtemény létrehozása, gyarapítása, karbantartása. Az intézmény irányítását 10 tagú társadalmi vezetőség végezte. 2006-ban csatlakozott a Budapesti Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és az általuk üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút. A működés és fejlesztés költségeit az Önkormányzat támogatásaiból, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítványtól pályázati úton elnyert támogatásokból, magánszemélyek és gazdálkodók felajánlásaiból és magánszemélyek önzetlen társadalmi tevékenységével lehetett finanszírozni.
A dorogi szénmedence legjelentősebb gyűjteményét folyamatos, önkéntes közösségi munkával sikerült létrehozni. A több mint 200 éves bányászkodás emlékeit, relikviáit, dokumentumait bemutató anyagok egy része a lencsehegyi bányaüzemből, a többi önkéntes felajánlásokból, illetve magángyűjteményekből került kiállításra. Tekintélyes az ásvány-, kőzet- és ősmaradvány-részleg is, mely a mintegy 200 millió éves dorogi szénmedence teljes földtani keresztmetszetét szemlélteti. A Budapesti Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és az általuk üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút támogatása szintén számottevő.
A Bányász Művelődési Ház udvarán található, többségében romos melléképületekből, pincéből 2005-ben kezdődött meg a különböző bányatérségeket bemutató mérethű szabadtéri tárlat kialakítása, ahol egy korabeli fa trapéz ácsolatú fejtés, benne a kornak megfelelő szerszámokkal, bányavasút csillékkel, 2,5 m átmérőjű körszelvényű acélíves (TH) biztosítás, benne légcső ventillátorral, dorogi szivattyúval, láncos vonszolóval, egyedi hidraulikus acéltámos, főteszén omlasztásos biztosítású pásztafejtés, beton idomkőből kialakított lejtakna- fej és hozzá kapcsolódó téglabiztosítású „vágat” különböző lámpákkal, robbanásbiztos készülékekkel, vitlával, vízgyűjtővel (csorga és zsomp), sűrített levegős fúrókkal felszerelve, bányaüzemi kovácsműhely, az udvaron villamos bányamozdony, mentőkocsi, szivattyúk, ventilátorok, csillék különféle szállító eszközök kerültek elhelyezésre.
Egyesület
Több mint 10 év tevékenysége, annak eredményei erősítették fel azt a korábban is megfogalmazott törekvést, hogy bejegyzett civil szervezetet célszerű létrehozni a tevékenység hosszú távú, törvényes, a fejlődést elősegítő folytatására mindazok anyagi és erkölcsi támogatásával, akik e tevékenység folytatása iránt elhivatottságot éreztek, megteremtve ezáltal pályázati forrásokból a fejlesztés és a működtetés finanszírozásának lehetőségét. Az egyesület létrehozásának egybehangzó célja volt az addigi tevékenység folytatása, azaz a Csolnokon élő lakosság részére a szabadidő kulturált, szórakoztató és hasznos eltöltése lehetőségének biztosítása, a bányász hagyományok, a nemzetiségi bányász hagyományok ápolása, a gyűjtemény gyarapítása, karbantartása, a tevékenység jogszerű keretek közötti folytatása, az épület teljes, többlépcsős rekonstrukciójának megvalósítása.
A Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület 2012.11.06-án alakult meg 27 alapító taggal Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testülete egyetértésével. Az egyesület a Tatabányai Törvényszéken 1889. számon nyilvántartott, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet. Az egyesületi tevékenységet 5 tagú elnökség irányítja, 2019-ben 51 tagja van. Az egyesület gondozta, jelentősen fejlesztette a gyűjteményt, a külső kiállító teret.
A 16 éves bányász hagyományőrző tevékenység eredményének elismerését jelentette az a tény, hogy 2016-ban Csolnok Község Önkormányzata adósságkonszolidációs pályázatból elvégeztette a bányászati és ásványgyűjtemény épülete teljes tetőszerkezetének a cseréjét. A kivitelezés során felmerült műszaki problémákból is adódóan, jelentős beázások következtében gyakorlatilag minden kiállító helysiég mennyezete, falai és aljazata oly mértékben károsodtak, hogy azok teljes felújítás nélkül használhatatlanokká váltak. A 164 négyzetméter összterületű 5 kiállító helyiség teljes felújítási munkáit az önkormányzattal, vállalkozókkal, rengeteg önkéntes közösségi munkával sikerült elvégezni, a gyűjteményt így megújult, kulturált körülmények között tudjuk az érdeklődőknek megmutatni.
Az egyesület elnöksége törekedett jó kapcsolat és együttműködés kialakítására az Önkormányzattal, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, más civil szervezetekkel, bányászati szakmai és érdek-képviseleti szervekkel. Az egyesület közreműködik más helyi civil szervezetek és az önkormányzat rendezvényein, vagy ilyen rendezvényeknek helyszínt biztosít. Minden évben a szeptemberi hagyományos bányásznapon és decemberben a Borbála- napon bensőséges hangulatú ünnepségen tisztelgünk a bányász szakma előtt, tavasszal majálist, az év többi részében egyéb rendezvényeket tartunk. Támogatásokból, adományokból, pályázatokból, az SZJA 1%-ából, rendezvényi bevételekből és kiegészítő jellegű vállalkozási tevékenységekből, Csolnok Község Önkormányzatával összefogva sikerült biztosítani és továbbfejleszteni azt a jelentős értéket, települési látványosságot, amit a bányászati és ásványgyűjtemény képvisel. Az egyesület működtetni tud egy tradicionális közösségi teret. Az elért eredményekhez legnagyobb mértékben a tevékenység iránt elhivatottságot vállaló emberek, vállalkozások közösségi munkája, anyagi áldozatvállalása járult hozzá.
A bányászati és ásványgyűjtemény az országos Kéktúra nyomvonala által érintett Szent Borbála Bányásztemplom közelében, korhű környezetben állít emléket nemcsak Csolnok, hanem az egész dorogi szénmedence bányászatának.
A kiállítás előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.
Elérhetőség:
Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület
2521 Csolnok, Szent Borbála utca 5.
Tel: +36-30- 587-3381, + 36-30-228-0878.
E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Facebook: Csbhe
Tisztelt Ügyfeleink!
A 191/2020. (V. 8.) sz. Korm. rendelet szerinti ellenőrzött bejelentésüket (veszélyhelyzet alatti engedély-kötelezettség tárgyában) a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen tehetik meg.
Pőczéné dr. Csorba Erika
jegyző