Főoldal
Polgármesteri Összegzés

Menet közben- Kolonics Péterné polgármester asszony 5 éve nyerte el a polgármesteri széket. Az újabb választások közeledtével visszatekintettünk az eltelt időszakra, hogy miként látja az eddig elvégzett feladatokat, s milyen elképzelések mentén kívánja folytatni a munkát.

- Miért gondoltad úgy öt éve, hogy indulsz a polgármesteri pozícióért?
Nem volt egyszerű elhatároznom magam, hogy megpróbálkozzak falunk vezetésével. Annak ellenére sem, hogy képviselőként már bent voltam négy évet a képviselő-testületben. Ott nyertem betekintést abba, hogy milyen ez a munka. Így kaptam kedvet hozzá. Emellett láttam azt is, hogy vannak még lehetőségek, amelyek akkor, azokban az években nem lettek kiaknázva. Annak előtte is aktív voltam a közéletben, Dorogon a német nemzetiségi önkormányzatban voltam elnök. Szóval mindig is szerettem a közösségért tenni. Úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy hazajöjjek Csolnokra, hátha valami látható eredményt itt is sikerül elérni.
- Hogyan gondolsz vissza az eltelt időszakra?
Mindent összegezve: nagyon szép munka ez. Visszatekintve, hogy mi volt jó, mi volt a legnagyobb kihívás: a hatalmas felelősség. Izgalmas megélni, hogy kitalálsz valamit, azt elfogadja a testület és az utána meg tud valósulni. Ez hátborzongató érzés. Hogy úgy találd ki, hogy az szép legyen, jó legyen a közösségünk számára. Jól éreztem magam ebben az öt évben. Végig a faluért dolgoztam. Bárhol jártam-keltem a világban, és láttam valami szépet, már olyan szemmel néztem, hogy ezt nálunk, Csolnokon meg lehet-e valósítani. Nagy kihívás volt az eltelt időszak és marad is, ha újra bizalmat kapok. Úgy érzem, sok mindent meg tudtunk valósítani: amit leírtam célként öt évvel ezelőtt a bemutatkozó beszédemben, azok közül sok, akár hosszú távú elképzelést is sikerült megvalósítani.


- Mit hozott számodra a polgármesteri szerep? Mit tanultál?
Sok mindent tanulni kellett, főleg az építkezések során. Felvettem a lépést a szakemberekkel. Szeretem követni én is az eseményeket. A beszélgetésünk előtt például az Újvilág utcai leszakadástól jöttem. Mindig szemmel tartom a munkálatokat. Sokat tanultam a közigazgatás, közbeszereztetés területén is. Számomra szép feladat volt ez az öt év. Szeretem csinálni. Ez a lényeg szerintem. Azt is kiemelném, hogy sokrétű is ez a feladat. Az egyik pillanatban kertszomszédi viták ügyében kell megnyugtatni a feleket, a másikban pedig többmilliós nagyságrendű projekttel kell foglalkozni.
- Miből merítesz erőt?
Abból, ha van pozitív visszajelzés. Az jól esik, ha az utcán találkozva megköszönnek dolgokat. Nyilván kritika is éri az embert, a testületet. Ha az úgy van megfogalmazva, szeretettel elfogadom. Nincs ezzel semmi baj, megpróbálunk ott is tovább gondolkodni, ahol a bírálat ért bennünket. Az is előre lendít, ha visszagondolok, mi milyen volt, hogy nézett ki például az Arany János utca, hogyan botorkáltunk falunapkor, vagy régi zászlófelvonásokon a művelődési ház előtt gondolkodtunk, hogyan álljuk, hogy jó fotót lehessen készíteni. Ezek is örömmel töltenek el, hogy sikerült megvalósítani.

- Van vezérlő mottód?
Egyszer kaptam egy karácsonyi lapot, egy Albert Schweitzertől származó idézettel: „Isten nem a sikert várja tőlem, hanem az erőfeszítést, nem a célba érést írja elő, csupán menet közben akar találni visszatérésekor”. Ez a mottóm. Mindig próbálkozunk a kollégákkal, például pályázatokkal. Ha nem jön be, hát Istenem. Ezer dologba belekezdtünk, és jó pár remek eredmény azért kijött belőle.
- Mit emelnél ki ezek közül?
Érdekes, nem a 108 milliós óvoda és községháza beruházást - nyilván ez is nagyszerű. A legnagyobb örömöm a IX-es aknai volt rabtábornál kialakított emlékhely. Nagyságrendileg még hárommillió forint se volt a létrehozása, de hogy azt meg tudtuk teremteni, az számomra nagy dolog. Érezzük, hogyha oda felmegyünk, és ott tartjuk az október 23-i ünnepet, az más. Az nekem egy olyan jó érzés, hogy van egy ilyen helyünk a gaz helyett, ahol
emlékezni tudunk történelmünk eme korszakára. Mások is szívesen mennek, kirándulnak oda. Említhetném még, hogy kiadványok készülnek községünkről. A turisztikában is léptünk előre: folyamatosan hírt adunk magunkról. Megszületett az „Én Csolnokom” alkotópályázat és a Csolnokért díj. Ezek mind jó érzéssel töltik el az embert.

Mit szeretnél a következő időszakban elérni?
Tele vagyunk tervekkel. Reméljük, hogy meg is kapjuk a bizalmat a folytatáshoz. Tudom, hogy sok utat, sok járdát meg kell még csinálni, az Arany, Petőfi, Annavölgyi utcák elkészültek, sorakozik a többi, van még teendő e téren. De ha egy pályázat energetikára van kiírva, abból ezeket nem tudjuk megcsinálni. A bölcsőde kialakítására és a Gete utcai óvodafelújítására adtunk be a pályázatot legutóbb. Most ezekért kell szorítani, hogy sikerüljenek.
Szeretnék a Rákóczi téren tereprendezést, szépen kialakított burkolatot, parkolót hozzá, hogy a megújult épületekkel együtt mutatni tudjon a tér. A színpadot csináljuk. A következő lépés az, hogy megtöltsük élettel. A virágosítást is folytatni kell. Ez az elképzelésem még képviselő koromtól datálódik. Beérni látszik ez is a Virágos Magyarország elismerő oklevelével.

Továbbra is várom a lakossági kezdeményezéseket, elképzeléseket: az itt élők maguk formálják ki, mit szeretnének, mert így igazán magukénak érzik a folyamatokat, gondozzák, figyelik környezetüket. Az önkormányzat partnerként szeretne kapcsolódni, segíteni ezekben a megmozdulásokban. Ezt szeretném tovább vinni. Egy tevékeny réteg már van, lehet rájuk számítani, de nagyobb csapat kellene, jöjjenek a tenni vágyók, beszéljük meg az elképzeléseket, hogy minél jobban kihasználhassuk az itt rejlő erőforrásokat! Terveim között szerepel éppen ezért a Csolnokért Egyesület létrehozása.

KÖZADATKERESŐ

 

 

magyarorszag

Kövess minket!

Tájékoztató videó a helyes csatornahasználatról

Képre kattintva megtekinthető a videó!