Megemlékezés október 23-án

Október 23-án a nagy eső ellenére a volt IX-es aknai Rabtábor helyén emlékeztünk az 56-os forradalom és szabadságharcra.

A megemlékezésen részt vett dr. Ernst Ervint, a Politikai Elítéltek Közösségének ügyvezetőségi tagja, a Politikai Elítéltek közösségének tagjai, dr. Marschall Adrienn, aki megírta: A munkatáborok Komárom - Esztergom megyében című doktori disszertációját és feldolgozta a csolnoki rabtábor történetét. Sokan jöttek a csolnoki lakosok közül is. Árkosi Klaudia a pesti srácokról szavalt. Polgármester asszony beszédében felvetette a kérdést: De kik is voltak a pesti srácok? Az akkori fegyveres harcokban javarészt diákok, egyetemisták, munkásfiatalok és legendás pesti srácok és persze lányok vettek részt. Akár tudatosan, akár hirtelen elszánásból fogtak is fegyvert, mindvégig a szabadság akarása vezérelte őket. Sokuk alig bírta cipelni a puskát, de a kamaszok konokságával küzdöttek a Szabadságért., egy félelem és szorongás nélküli életért.
A pesti és a budai srácok nélkül az 1956.október 23-án kitört forradalom néhány napon belül politikai alkuk áldozatává vált volna." /Schmidt Mária /Tallai Gábor /
.....Részlet a beszédből:

"2017.június 16-án részt vettem az Országház felsőházi termében megrendezett " Ahol a hősöket nem felejtik című konferencián, maradandó élmény volt. Beszélt Schmidt Mária, Wittner Mária, John O' Sullivan, Prof. Sauerland, Prof. Frank Füredi. A mellettem ülő idős úr büszkén mutatta az 1956-os pesti srác alapítvány tájékoztató kiadványát, az a fiú a csoportképen én vagyok, ő meg a Marika (Wittner Mária). Beszédbe elegyedtem az egykori pesti sráccal, aki még ma is csillogó szemmel emlékezett vissza azokra a napokra.

Az előadók egyike azt mondta, a cél az lenne, hogy 56 olyan helyet foglaljon a fiatalok szívében mint 1848. Ettől a céltól is vezérelve írt ki az 56-os emlékbizottság a forradalom 60.évfordulóján különféle pályázatokat. Az emlékév kapcsán Büszkeségpontok alakulhattak ki szobrokkal, emlékművekkel, könyv, képregény született,1600 támogatott pályázat, 658 település kapcsolódott be. Büszkén mondhatjuk, hogy Csolnok is a pályázó és támogatásban részesülő települések között van, a volt Rabtábor helyén kialakított emlékhellyel. Hisz ezen a helyen nem volt semmi, ami emlékeztetett volna a múltra. Ezért terveztük márványtábla állítását, környékének és az
odavezető útnak lehetőség szerinti rendbetételét és egy emlékhely kialakítását, valamint egy információs tábla és a tábor helyszínrajzának makettformában való megörökítését.

Jól tudjuk mindannyian, hogy községünkben működött az utolsó Gulágként is emlegetett egykori bányamunka –rabtábor, ahol az ötvenes évek politikai elítéltjei töltötték büntetésüket. A politikai elítéltek 1992-től ellátogatnak településünkre, hogy együtt emlékezzünk, és fejet hajtsunk a forradalom áldozatai előtt. Mi, a fiatalabb generáció tagjai, örülünk az évenkénti találkozásoknak és beszélgetéseknek.
Fontos tisztünk: addig mutassuk ki szeretetünket idősödő hőseinknek, míg még köztünk vannak, mert köszönettel tartozunk nekik.. Azt gondolom, tiszteletünk egyik szemmel látható jele az emlékhely kialakítása. A májusi felavatás óta zarándokhellyé vált a volt Rabtábor helye, sokan látogattak el ide, családok, fiatalok. Emlékeznünk kell, az elhallgatott eseményekről beszélnünk kell. A kollektív traumát az segíti feloldani, ha beszélünk róla, ha emlékhelyek, emlékművek, memoárok, visszaemlékezések, szépirodalmi alkotások és tudományos közlések elkezdik feldolgozni a történteket. Ezért is gondoltuk, úgy, hogy az emlékhelyen hajtunk fejet 56 hősei és áldozatai előtt.
Azon a helyen, ahol 1953-tól 56-ig a politikai elítéltek töltötték büntetésüket, a büntetés okát tekintve a csolnoki elítéltek között a legtöbben szervezkedésért, hűtlenségért, kémkedésért és háborús bűntettért kerültek a munkahely parancsnokságra. Csolnokon töltötte büntetésének egy részét: a fehérgárdista mozgalom több tagja, a Mindszenty perben elítélt Ispánki Béla, a 2 bencés kémkedési per martonvásári csoportjából Tóth Iván, de volt, akinek csak annyi bűne volt, hogy kritikai hangvételű leveleket írt, amiért eltúlzottan súlyos büntetés járt akkoriban, 11 év. A politikai elítéltek a mi bányászainkkal dolgoztak együtt és támogató kapcsolat alakult ki közöttük.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a már korábban elkészült makettünket, immár üveg védi az időjárás viszontagságaitól a Polgárőrség jóvoltából. Köszönöm szépen Paragi Sándornak a kezdeményezést és hogy végig vitte az üvegbúra elkészítését. Köszönöm szépen Haas Bélának, aki elkészítette az üvegburát, emeli a fényét a makettnek.
Okulnunk kell az 56-os eseményekből, csak a remény visz tovább, sohasem adhatjuk fel a reményt. Reményre tanítottuk az egész világot, ma is ez a dolgunk. " Ernst Ervin visszaemlékezésében felidézte a Csolnokon töltött éveket. Ezután következett a koszorúzás, az emlékezés virágait helyezték el a márványtáblánál Csolnok Község Képviselő- testületének nevében Kolonics Péterné Polgármester asszony és Reményi László Alpolgármester úr, koszorúztak az egykori elítéltek és a Polgárőrség képviseletében Paragi Sándor és Kovács Bence.