Főoldal
Megyei Értéktár Nap Bajnán

Rangos esemény színhelye volt május 27-én , szombaton Bajna,a Sándor Metternich Kastély gyönyörű szép parkja.

Itt rendezték meg a Megyei Értéktár Napot,ahol bemutatkoztak Komárom-Esztergom Megye települései és hagyományőrző csoportjai .A vásári forgatagban népi iparművészek munkáival is találkozhattunk,az Ízek utcájában hagyományos ételeket kóstolhattunk. 14 órakor az Érték az értékben című rendezvényen bemutatkozó települések polgármesterei szalagot tűztek egy faragott botra,majd következett a 15 új megyei érték emléklapjának átadása. Popovics György elnök úr többek között Csolnok polgármesterének is átadta az Emléklapot, abból az alkalomból, hogy a csolnoki harang a XI. század elejéről felvételt nyert Komárom - Esztergom Megye Értéktárába.

Idézünk az ajánlásból:


Az „ezeréves harang” Csolnok határából

1966-ban szántás során egy bronzharang került elő Csolnok község déli határszélén, a Hruscsó-dűlőben. A megtaláló Kovács Zsigmond, únyi lakos becsületesen bejelentést tett. A harang a 10-11. századi, méhkas alakú példányok közé tartozik. Sem díszítés, sem felirat nem látható rajta. Kopás és ütésnyomok viszont megfigyelhetők voltak az előkerült leleten, ezekből a kutatók a harang rövid idejű használatát valószínűsítik.

A helyszín:

Az előkerülés helyén több alkalommal folytattak terepbejárást, ennek ellenére középkori település nyomát itt nem azonosította a kutatás. Ettől keletre, a középkori Csév helye azonban ismert. Elképzelhető, hogy e település templomának harangja került elrejtésre Csolnok határában. 2 A harang magányos jellege felveti annak a lehetőségét, hogy valamilyen háborús vész miatt, szándékkal történt a földbe tétele. A korai keltezés miatt ilyen vész akár a tatárjárás is lehetett. 3 Sok régészeti jelenség ismert, amelyeket az 1241-42- es tatárjárás pusztító történéseivel hoz összefüggésbe a régészeti kutatás. Ugyanakkor e leletcsoportok nagyon gyakran egészen pontosan keltezhető pénzeket is tartalmazó leletegyüttesek, amelyek földbe kerülésének ideje - az érmék által – pontosan ismert. Mivel pénzek és más korhatározó leletek (kerámia, fémtárgyak stb.) a csolnoki haranggal együtt nem kerültek elő, nem lehetünk biztosak abban, hogy esetében is erről volt-e szó. A bronz értéke, jó állapota, a lelet további használhatósága azonban sejtetheti, hogy valóban elrejtés történhetett. A fent vázolt kérdésekre újabb, bizonyító erővel rendelkező eredmények nélkül egyelőre nem tudunk teljesen meggyőző választ adni.

Keltezés, forma, készítéstechnika:

1 MRT 1979. 55.

2 MRT 1979. 55.

3 MRT 1979. 55.

 

A harangra jellemző formát az európai párhuzamok alapján 10-11. századra keltezi a régészeti kutatás. Benkő Elek Erdély középkori harangjai és bronz keresztelő medencéi című művében inkább 11. századinak tartja az előkerült leletet. Annak eldöntésére, hogy import vagy helyi készítményről van szó, nem vállalkozik. 

A Csolnok határában előkerült harang előállítása az úgynevezett viaszveszejtéses eljárással történt. Ennek korai módját a következőképpen lehet összefoglalni: Először kiszárított agyagrétegből kialakították az öntendő harang öblének megfelelő magot, amelyen viaszból vagy faggyúból megmunkálták a harang külső részét. Ezután agyagköpennyel látták el a viaszmodellt, és a függesztőkorona viaszmintázása és agyagréteggel való borítása után az égetés következett. E során a viasz vagy faggyú megolvadt és kifolyt a mintából, helyére pedig az öntőnyílásokon át bronzot öntöttek. A folyamat végén a bronz megszilárdult, az agyagköpeny eltávolításával már az elkészült harangon csillant meg a fény. Korai harangokra jellemzően a Csolnokról előkerült példányra is a vékony oldalfal a jellemző, emiatt hangja is vékonyka lehetett. 

Összegzés:

Összefoglalva, a Csolnok határában 1966-ban előkerült harang elsősorban 10-11. századra való keltezéssel unikális értéket képvisel, amely egyben tudományos jelentőségű, valamint közösségünkben is nagy fontossággal bír. Az, hogy az „ezeréves” harang ránk maradt, egyrészt öntőjének tudását mutatja, szerepet játszott benne szerencsés megtalálása, valamint a becsületes bejelentése is. Utóbbi talán egyre figyelemreméltóbb mai világunk egyes köreinek tendenciáit figyelve. Őrzési helyén, az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban a mai napig megtekinthető (1. kép). Fennmaradása a kora középkori Magyar Királyság idejébe juttatja vissza - a maga kézzelfogható valójával - a jelenkor emberét.

További adatok: 

Szájátmérő (kívül): 36,6 cm, (belül): 30,8 cm

Teljes magasság: 47,6 cm - magassága a korona nélkül: 36,1 cm

Súlya: 16,1 kg

Hangja: C

Kolonics Bence

Mesterszakos régészhallgató, ELTE BTK

Felhasznált irodalom:

BENKŐ 2002 BENKŐ Elek: Erdély középkori harangjai és bronz

keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002.

4 BENKŐ 2002, 68.

5 BENKŐ 20012, 48.

6 BENKŐ 2002, 48.

7 Horváth István szíves közlése alapján

 

MRT 1979 HORVÁTH István – H. KELEMEN Márta – TORMA

István: Komárom megye régészeti topográfiája.

Budapest, 1979.

 

KÖZADATKERESŐ

 

compllogo

csz

magyarorszag

Kövess minket!

Június 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Programajánló