Főoldal
Emlékhely avatása

Memento a rabtábor helyén. Csolnok Község Önkormányzata 2017. május 12-én emléktáblát és emlékhelyet avatott az egykori bánya-rabtábor helyszínén és emlékére.

 

Az avatási ünnepségre a helybéli és környékbeli vendégek mellett eljött dr. Völner Pál államtitkár, országgyűlési képviselőnk,

Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Ernst Ervin a Politikai Elítéltek Közösségének tagja, a rabtábor egykori lakója. Különleges vendégcsoport is érkezett. Tagjai gyerekkorukra emlékeztek itt, ugyanis a rabtábor megszűnése után 1958-tól az átalakított barakklakásokba és az egykori villalakásokba költöztek szüleikkel, és itt gyerekeskedtek egészen 1972-ig. Az ünnepségen a mai gyerekek, iskolánk 8. osztályos diákjai hangulatos műsorral szerepeltek.

A csolnoki képviselőtestület még 2016-ban sikeresen pályázott a rabtábor helyén „Büszkeségpont” kialakítására a Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnál és az 56-os bizottságnál. A pályázati összegből emléktáblát, makettet, információs táblát készítettek, de útjavításra és tereprendezésre is szükség volt. Ünnepi köszöntőjében így vall erről Kolonics Péterné polgármester asszony: „Azt gondolom, hogy a mi emlékhelyünk elmeséli majd az erre járónak, hogy volt egy korszak, melyben azokat az embereket, akik másképp gondolkodtak, mint az aktuális politikai rezsim, hogyan tiporták sárba, hogyan utasították kényszermunkára.”

De mi is történt Csolnokon az ötvenes években? A IX. bányaakna mellett, a meddőhányó dombjának tetején 1952-56 között a csolnoki szénbányában közel 2000 politikai elítéltet foglalkoztató rabtábor működött. A rabok a helyi civilekkel együtt dolgoztak, akikkel megpróbálták elhitetni, hogy az elítéltek köztörvényes bűnözők. A bányászok egy idő után másról bizonyosodtak meg és kijátszva a fegyőrök felügyeletét, együttműködtek az elítéltekkel: leveleket hoztak-vittek és informálták őket az aktuális politikai eseményekről. A hallgatás évei voltak ezek, olyannyira, hogy bányászaink otthon, este nem beszéltek a napi eseményekről. Fényképeket is alig találni ebből az időből. Az 1956-os forradalom vetet véget a rabtábor működésének.

Aki ma Csolnokra látogat és elsétál a Mély út takaros pincéi előtt, aligha gondol arra, hogy 1956. október 30-án itt két teherautó hajtott el a platóján összezsúfolt emberekkel. A rabtáborból kiszabadult politikai foglyokat vitték Budapestre. A pincék előtt és a faluban a csolnokiak integetve búcsúztatták a rabokat.

Egy korszak lezárult. November 4. után a gazdátlanná vált tábor kiürült, elcsendesedett. Az ott kiépített épületeket, berendezéseket 1957 tavaszától egészen 1972-ig újrahasznosították. A barakkokat lakásokká alakították és bányászcsaládok költöztek oda. A szénkitermelés megszűnése után az 1980-as évek végére már csak épületromokat lehetett látni a IX. akna környékén. Aztán rendszerváltás után az 1990-es években elkezdődött a volt bányaműködés helyszíneinek államilag támogatott rendbehozatala. A rekultivációs munkák egész Csolnok területén zajlottak. Ekkor hozták rendbe a IX. akna környékét, és ekkor tűntek el véglegesen a rabtábor nyomai. Viszont ezzel egyidejűleg fölerősödött az emlékezés igénye. Az egykori rabok fölkeresték Bérces József akkori polgármestert és a közös emlékezés szándékáról máig tartó együttműködés születetett. Emléktábla, kopjafa és a rendszeres 56-os összejövetel jelzi a faluban ennek létezését. A hajdani rabtábor helyszínén azonban csak most létesült méltó emlékhely. Ernst Ervin megemlékezésében szólt arról, hogy ezt a munkatábort zárták be utoljára Magyarországon, viszont itt állítottak elsőnek emlékhelyet, amit rabtársai nevében is megköszönt Csolnok Község Önkormányzatának és Polgármester asszonyának.

Élő történelemnek voltunk szemtanúi, amikor a vendégek a hivatalos ünnepség után az eleredő eső ellenére körül állták a rabtábor makettjét és esernyők alatt hosszan és megindultan meséltek az itteni emlékeikről, mutogatták ki hol lakott, milyen volt a berendezés a rabélet idején. Arról viszont a hajdani gyerekek beszéltek, hogy milyen lehetett a később ideköltöző bányászcsaládok élete. Így esett, hogy Csolnok újkori történelmének értékes múltidéző pillanatait élhettük meg ezen a délutánon. (Kovács Dóra)

KÖZADATKERESŐ

 

compllogo

csz

magyarorszag

Kövess minket!

Augusztus 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Programajánló